Vissza

Mit jelent az országnak az új Közös Agrárpolitika?

A Portfolio Agrárszektor vendégei részletesen elemezték a 2020-as uniós agrárpolitika javaslatát.

Az Európai Bizottság 2020 utáni időszakra szóló Közös Agrárpolitikájában (KAP) arra készülnek, hogy a krízisek idején gyorsabban tudjanak majd cselekedni, illetve beavatkozni.

A bizottság javaslatai között továbbá az is szerepel, hogy létrehoznak egy 10 milliárd eurós innovációs kasszát.

- A bizottság 2020 utáni időszakra szóló javaslatai azt célozzák, hogy a KAP egyszerűbbé és korszerűbbé váljon, valamint a források elosztása célzottabb és igazságosabb legyen - emelte ki videóüzenetében Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos. Fontosnak tartják továbbá, hogy

- fokozódjanak a klíma- és környezetvédelmi ambíciók,
- lépéseket tegyenek a vidéki térségek gazdasági növekedéséért és munkahelyeiért,
- illetve erőteljes hangsúly legyen a generációs megújításon is.

A javaslat többek között azt is tartalmazza, hogy továbbra is maradjon prioritás a közvetlen kifizetésekben a kis és közepes méretű gazdaságok támogatása, valamint legyen egy felső korlát, és az így felszabaduló források a kis és közepes méretű gazdaságok körében kerüljenek kifizetésre.

Ez ugyanis az agrártámogatások sokkal kiegyensúlyozottabb elosztásához járul hozzá.

A bizottság javasolja ugyanakkor azt is, hogy legyen nagyobb a rugalmasság és a szubszidiaritás, ami több lehetőséget adhat a KAP-ot felkészíti arra is, hogy válság időszakokban is tudjanak cselekedni, a javaslatuk ugyanis egy korszerű és egyszerűsített mezőgazdasági tartalék fejezetet is tartalmaz.

A jövőben

- az innovációs ráfordítások,
- a magántárolási támogatás és a rendkívüli piaci intézkedések költségeit ebből az új mezőgazdasági tartalékból fogják majd kifizetni, és mindezt anélkül, hogy csökkenteni kellene a gazdáknak kifizetett közvetlen támogatások összegét.

A bizottság javaslata ezenkívül egy 10 milliárd eurós élelmiszeripari, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és biogazdálkodási kutatási és innovációs forrást is tartalmaz.

A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakemberek és a hallgatóság is szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy mennyire fogja ténylegesen csökkenteni a bürokráciát az új terv, lesznek-e elegendő forrásai a magyar kormánynak a kieső uniós források pótlására és bevezethető-e egyáltalán a támogatási rendszer 2022-ig.

A beszélgetésen részt vett:

- Csányi Attila, vezérigazgató, Bonafarm Csoport
- Feldman Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium
- Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselő és a parlament alelnöke
- Kis Miklós Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium
- Páczay György, agrárszakértő, Európai Parlament

A szakemberek összeségében nem tartották rossznak az új KAP célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták, hozzátéve, hogy a nagyobb környezeti, állatjóléti, digitalizációs és egyéb elvárások mellé nem egy szűkebb, hanem egy tágabb büdzsét illet volna tenni.

Magyarországot tekintve pillanatnyilag 4%-os mínusszal lehet számolni a közvetlen kifizetések terén és 15%-os elvonással a vidékfejlesztési pillérben.

Feldman Zsolt hozzátette, ha reálárakon számolnánk, akkor a közvetlen támogatási boríték 2020 és 2027 között 16%-kal maradna el a jelenlegitől. Csányi Attila arra mutatott rá, hogy a beruházások végrehajtása kulcskérdés. Páczay György pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában több mint a dupláját költik agrárfejlesztésre, mint az EU, és az USA-ban is moderáltan emelkednek az agrártámogatások.

Kis Miklós Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg kell próbálni minél több államot Magyarország mellé állítani a csökkentés minimalizálása érdekében. Illetve reményét fejezte ki, hogy a tervben szereplő - a magyar változatnál sokkal szigorúbb - capping választható elemként jelenik majd meg a tagállam támogatási rendszerében, de legalábbis a feltételei "házon belül" alakíthatóak lesznek.

Jakab István aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a forrásokhoz való jutás az egyes pillérben is bonyolultabb lesz.

A vidékfejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatban többször is elhangzott, hogy az éghajlati, biodiverzitási vagy állatjóléti elvárások versenyhátrányt teremtenek az uniós árunak a világpiacon, főként ha az importtermékekkel szemben nem alkalmazzuk ezt a szigort.

A résztvevők többsége az új KAP indulását 2022-re tette, azaz egy átmeneti évre számítottak, de volt, aki a 2023-as indulást sem zárta ki.

Forrás: agrotrend.hu / Portfolio Agrárszektor
Fortó: Pelsőczy Csaba

2018-11-30 05:52:51
Vissza