Ami a mezőgazdaságot illeti, katasztrofális a helyzet Tolna megyében a csapadék hiánya miatt, állítják a gazdálkodók. Kétszáz milliméternyi eső hiányzik a talajból, az őszi vetésű búza nem fejlődik, a repce már virágzik, miközben oldalhajtása alig van. Sokan az esőre várnak, mert a porba nem akarják elvetni a napraforgómagot.

A megye északi felében a legrosszabb a helyzet, a gyengébb minőségű, homokosabb talajon még inkább hiányzik a csapadék, mondta Maros Norbert, a Tolna megyei Teszöv (mezőgazdasági termelőket, cégeket tömörítő szervezet) vezetője. Egyhetes csendes eső javítana csak a jelenlegi helyzeten. Az őszi vetésű növények búza, repce nem úgy fejlődnek, ahogy az elvárható lenne - írja a teol.hu.

Katasztrofális a helyzet a mezőgazdaságban, erősítette meg dr. Vörös Géza agrárszakmérnök is. A levegő páratartalma is nagyon alacsony, porzik a talaj, ahogy fújja a szél, a mélyebb rétegekben talán van még nedvesség a megye déli felében, de ez csak a gyümölcsfáknak kedvez. Szükség is van rá, hiszen teljes virágzásban van a meggy, a cseresznye és az alma is. A gyümölcsfáknak nagyon jól jön a szárazság, mert így a tafrinás betegséget talán megússzák.

A szántóföldön azonban nagy a baj, gondban vannak a gazdák, el kell tudni dönteni, hogyan járnak jól, ha a száraz földbe elvetik a napraforgó, a tavaszi árpa és a többi növény magját, vagy inkább megvárják az esőt amit péntektől ígérnek a meteorológusok, a kérdés az, hogy valóban igaz lesz-e, és csak azután vetnek. A talaj hőmérséklete a vetéshez megfelelő, tizenkét-tizenhárom fokos, nyolc centi mélyen mérve.

Az ősszel elvetett növényekkel is nagy baj van, de ez nem csak megyénket, hanem az egész országot érinti. Az őszi búza nem nőtt, nem bokrosodott megfelelően, a februári szinten áll. Kevés a tőszáma, ebből adódóan pedig kevés lesz a kalásza, vagyis jelentősen csökken a hektáronkénti termésmennyiség, mondta ­dr. Vörös Géza. A repce virágzik, ami április elején szokatlan, ennek a növénynek is hiányoznak az oldalhajtásai, így repcéből is gyengébb termés várható. A kiszórt műtrágyák, fejtrágyák hatása nem érvényesül, mert ehhez is bemosó csapadék kellene.

Dr. Vörös Géza szerint az elmúlt negyven évben nem volt arra példa, hogy ilyen tartós szárazság legyen, miközben már március végén magas volt a nappali hőmérséklet.

A teveli határban, Bátaszék környékén, Dombóváron is megkezdték a tavaszi vetést a gazdák. Árpát, napraforgót, van ahol már zabot is vetettek. Egyikük elmondta, hetek óta hitegetik őket azzal, hogy megjön az eső, eddig ez elmaradt. A talajban lévő magot az ezután leeső csapadék is segíti majd a kelésben.

Komáromi János Kajdacs és Sárszentlőrinc határában gazdálkodik, biotermeléssel. Mint mondta, ő nem kapkod a vetéssel, a kukoricát Szent György napja környékén vetik majd, hagyományos, magyar fajtát idén is, mint minden évben. Május elején pedig a barna kölest.

Ő a talajművelésre fordít nagyon gondot, nem szellőzteti fölöslegesen a földet, szántás helyett kultivátort használ, így a talaj nedvességmegtartó képessége jobb. Mint mondta, a csapadék nagyon kellene az őszi vetésű növényeknek is. Az már most látszik, gyengébb lesz az idei termés mindenhol a megyében.

Az elmúlt száz év adatai alapján hazánkban a csapadék mennyisége tizedével csökkent, az évi középhőmérséklet pedig emelkedett. Mezőgazdasági területeink alig két százalékán van kiépített öntözés, így a termeléshez szükséges víz mennyiségét szinte csak a csapadék mennyisége adja.

A versenyképes növénytermesztés alapvető feltétele a megfelelő termésbiztonság elérése, ennek eszköze a megfelelő vízbiztonság megteremtése. A kormány feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, ésszerű fejlesztésének, a vízkészletek hasznosításának ügyét.

Az agrárkamara az országban felmérte az igényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan. Közel 300 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre.

Forrás: agrotrend.hu / teol.hu