A NAK falugazdászainak jelentése alapján az AKI elkészítette a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló összesítését, amely a május 14-i állapotokat tükrözi.

A statisztika célja aktuális helyzetkép felvázolása az adott évi tavaszi mezőgazdasági munkákról (tavaszi vetés) megyei bontásban a főbb növényfajokra vonatkozóan. Tavasszal két jelentés készül, az első (április) előzetes, a második (1 hónappal később, május) végleges adatokat közöl. A végleges tavaszi jelentés készítésekor mód nyílik az előző időszak adatainak esetenkénti felül-vizsgálatára.

A tavaszi aszály miatt ár- és belvízkárok nem nehezítették a termelők helyzetét, de bizonyos helyeken a tavaszi fagykár károsította a csonthéjas- és az almavirágok egy részét. A csapadékhiány már az őszi vetések bokrosodását is veszélyeztette, és a tavaszi vetések elindulását is sokáig hátráltatta. A május eleji csapadék sok helyen az utolsó pillanatban érkezett, de kezdetben az eloszlása és a mennyisége régiónként eltért.

A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2019-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1 millió 950 ezer hektár volt, ennek fele az Észak-és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Békés (203 ezer hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (163 ezer hektár) és Hajdú-Bihar megyében (162 ezer hektár) számoltak, egyenként mintegy 8-10 százalék részesedéssel. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében nem érte el a 90 százalékot a készültség. Országosan a tavalyi évhez hasonlóan a gazdák a tavaszra tervezett vetési munkák 94 százalékát elvégezték május 14-ig, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.

A tavaszi gabonafélék vetése a tervezett terület 94 százalékán befejeződött 2019. május 14-én, míg egy évvel korábban ez 98 százalék volt. A tavaszi vetésű gabonák vetésterülete 2019-ben 1 millió 081 ezer hektár lehet, ami 96 ezer hektárral lenne kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyes gabonafélék vetése a hibrid kukorica és a szemes cirok kivételével elérte vagy meghaladta a 90 százalékot május 14-én. A tavaszi árpa 39 ezer hektárnyi területe 11 ezer hektárral maradt el a 2018. évi tervezettől. A zab vetésterülete 31 ezer hektár az idén, a tavalyinál közel 4 ezer hektárral kisebb. A szemescirkot 7,6 ezer hektáron tervezték vetni, ami 3,3 ezer hektárral több a tavalyihoz képest. A tavaszi búza tervezett területe 37 százalékkal 8,9 ezer hektárra esett, a hibrid kukoricáé nem változott, közel 24 ezer hektárt tett ki a vizsgált időpontban.

A jelentés időpontjában, közel 94 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 905 ezer hektár, ami mintegy 125 ezer hektárral kevesebb, mint 2018. május 14-én volt, amikor a gazdák 98,6 százalékos készültségen álltak a kukoricavetéssel. A kukorica tervezett 965 ezer hektár vetésterületének 24 százaléka az Észak-Alföld, 21-21százaléka a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régióban található. A napraforgó vetése a befejezéshez közeledik, 98,2 százalékon állt, bevetett területe 608 ezer hektár, ami 11 ezer hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület harmada az Észak-Alföldön (31 százalék), valamint a Dél-Alföldön helyezkedik el (25 százalék).

A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmányborsó vetésterülete 13 ezer hektár, ami a tavalyi területnél 10 százalékkal kevesebb. A szója tervezett területe 56,5 ezer hektár, 2,6 ezer hektárral több, mint a 2018. évi tervezett vetésterület volt. A szója vetését 40 ezer hektáron fejezték be május 14-ig. A burgonya tervezett vetésterülete 10,1 ezer hektár 2019-ben és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett.

A lucerna telepítése a 2019-re tervezett területen majdnem befejeződött, a növény 2018. évi 52,5 ezer hektárral szemben 57 ezer hektárra kerülhet 2019-ben. A cukorrépa területe 15,3 ezer hektár, ugyanannyi, mint 2018-banvolt. A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon (26 százalék), a Nyugat-Dunántúlon(21,8 százalék) és a Dél-Alföldön(19,9 száza-lék) terülnek el. A zöldségfélék tervezett területe a jelentések szerint közel 8 százalékkal kisebb a 2018. évinél. A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek zöldborsót (+10,5százalék), vöröshagymát (+2,3 százalék) és étkezési paradicsomot (+71,6 százalék) termeszteni, ugyanakkor a csemegekukorica (13,4 százalék), az ipari paradicsom (14,8 százalék), a zöldpaprika (21,5 százalék), a zöldbab (16,5 százalék), a karfiol (18,3 százalék) és a görögdinnye (10,7 százalék) tervezett vetésterülete nem éri el az előző évit.

Forrás: AKI