Hatékonyak voltak az intézkedések.

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem keretében már elért eredményekre hívják fel a figyelmet - írja a nak.hu

A teljes antibiotikum-felhasználás 70%-át az állategészségügyben történő szerfelhasználás adja! gyakran hangzanak el ehhez hasonló mondatok, de mit jelent ez pontosan, és fedi-e a valóságot?

Ezt a sokkoló adatot gyakran idézik, pedig a sok évvel ezelőtti számítások még bruttó tömeggel határozták meg ezt a számot. Napjainkban ezt már rossz módszernek tekintik az antibiotikumok humán- és állatgyógyászatban történő felhasználásának összehasonlítására.

Ehelyett ma már a reálisabb, populáció-biomasszával korrigált számításokat veszik figyelembe, ami alapján a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint kiderül, hogy az Európai Uniós tagországokban az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyisége alacsonyabb, mint a humán célú antibiotikum felhasználás.

Nem lehet megfeledkezni az alkalmazott antibiotikumok hatékonyságáról és a kezelt biomasszájáról sem!

A bruttó tömegtartalom két nagyon fontos tényezőt azonban nem vesz figyelembe: az antibiotikum hatékonyságát és a biomasszát - olvasható a nak.hu cikkében.

Az újabb, a humán gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok hatékonyabbak, emiatt kisebb adagban történő felhasználást igényelnek, mint az állatgyógyászatban általánosan használt, régebbi típusú antibiotikumok.

Mivel az antibiotikum adagját a beteg testtömege alapján számítják ki, ezért kézenfekvő, hogy egy 650 kg-os tejelő tehénnek sokkal nagyobb adagra van szüksége, mint egy 80 kg-os embernek. A kérdésben az állatok száma is szerepet játszik.

Jó példával szolgálhatnak erre a csirkék: sokkal kisebb a súlyuk, viszont az állománylétszámuk lényegesen nagyobb, az EU-ban évente több milliárd csirkét állítanak elő fogyasztási célra így a felhasznált szermennyiség jobb, pontosabb mérőszáma a populáció és a testtömeg alapján korrigált érték.

Kiderült: alacsonyabb az antibiotikum-felhasználás az élelmiszer-termelő állatoknál, mint az embereknél

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az EMA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a közelmúltban tette közzé a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozó negyedik közös ügynökségközi jelentését, mely a bakteriális fertőzések elleni kezelések során a humán- és az állategészségügyben felhasznált antimikrobiális szerek mennyiségére és a baktériumok rezisztenciájára vonatkozó adatok integrált elemzését tartalmazza, európai viszonylatban.

A három uniós ügynökség szakértői a jelentésben megállapítják, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban az élelmiszer-termelő állatok esetében az átlagos antimikrobiális szerfelhasználás összességében, mg/kg mértékegységben kifejezve 44%-kal csökkent, míg a humángyógyászati célú szerhasználat esetében ez az érték viszonylag állandó maradt. Azaz az antibiotikumok használatának csökkentése érdekében országos szinten hozott intézkedések hatékonyak voltak - írja a nak.hu.

A jelentésből az is kiderül, hogy az elemzett országok legalább egynegyedében statisztikailag jelentős szerfelhasználás csökkenést regisztráltak a 3. és 4. generációs cefalosporinok, kinolonok, polimixinek, aminopenicillinek és tetraciklinek felhasználásában - olvasható a cikkben.

Forrás: Agroinform